Meggyőződésem, hogy a boldogságot akkor találja meg valaki, ha készen áll rá.
Ez nem jelenti azt, hogy közben nem lehet elfogadáson, kompromisszumokon alapuló kapcsolata, de az annyit is ér, hogy fizikailag nem társtalan.

Készen pedig akkor állunk, amikor az életünket, az érzéseinket nyitott könyvként tudjuk átnyújtani a másiknak. Nincs titkolnivalónk előtte, mert ha van, akkor az őszinteség nincs meg, és a bennünk lévő félelem attól, hogy a sötét leplezett énünk bármikor a másik fél tudomására jut, állandó feszültséget generál.